A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. nyerte a hónap beruházója díjat. A cég három jelentős fürdőfejlesztést hajt végre ötmilliárdos értékben, a Palatinus, a Paskál és a Széchenyi fürdő fejlesztése után a Csillaghegyi, a Gellért és a Király fürdő megújítása következik. A vállalat támogatás nélkül öt év alatt 5,6-ról 10,2 milliárd forintra növelte árbevételét, és 1 millióval, 3,9 millióra növelte a vendégszámot. A díjakat átadó nemzetgazdasági miniszter bejelentette, a kormány iparstratégiát dolgoz ki, hogy növelje az ipari termelés arányát a GDP-n belül.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. lett a hónap beruházója. A hónap kis- és középvállalkozása a Prolan Irányítástechnikai Zrt., míg a hónap startup vállalkozása díjat a Stringbike Kft. vehette át.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. három jelentős fürdőfejlesztést hajt végre, mintegy ötmilliárd forint értékben. A margitszigeti Palatinus Strandfürdő műemléki rekonstrukcióját, felújítását és átalakítását 2017. márciusra fejezik be, amely 2,2 milliárd forintból valósul meg. Emellett a Paskál fürdőt bővítik termál épülettel, amely a tervek szerint idén június 30-ra készül el. A beruházás értéke egymilliárd forint. A harmadik a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda gépészeti korszerűsítése mintegy 1,7 milliárd forintból, amely szintén 2017-re készül el.

Szőke László, a zrt. vezérigazgatója a díj átvételekor elmondta: a vállalat saját erőből, állami és fővárosi támogatás nélkül érte el, hogy árbevétele 5 év alatt 5,6-ról 10,2 milliárd forintra nőtt, 690 millió forintos veszteség után 2,1 milliárd forint eredményt ért el és 1 millióval, 3,9 millióra növelte a vendégszámot.

A vezérigazgató elmondta, hogy idén Csillaghegyen a palackozóüzemet és a fürdőt fejlesztik, majd 2017-ben következik a Gellért fürdő gépészeti felújítása és bővítése. A Király fürdőt 2019-ben szeretnék felújítani - tette hozzá.

Balról Szőke László, Varga Mihály, Szebényi Tamás és Sörös Ferenc (fotó: magyarepitok.hu)

A hónap kis- és középvállalkozása díját elnyert céget, a Prolan Irányítástechnikai Zrt.-t 1990-ben alapították. A kezdetben 15 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás létszáma elérte a 230-at. A vállalat fő szakterülete a közműhálózatok (gáz-, víz-, áramszolgáltatók, olajipar) és vasúti rendszerek automatizálása. A saját fejlesztésű és gyártású termékeiket maguk telepítik és tartják karban. Sörös Ferenc, az igazgatóság elnöke a díj átvételekor hangsúlyozta: a cég alapításakor két dolgot tűztek ki célul, az egyik az volt, hogy magyar mérnökök is képesek nyugat-európai társaikhoz hasonló eredményeket produkálni, ha erre adottak a feltételek. A másik az volt, hogy sikerüljön nyomot hagyni a világban. Úgy vélte, sikerült mind a két célt elérni. Kitért arra, hogy legújabban az energiamenedzsment területe fejlődik, az első intelligens közvilágítási rendszereket Kaposváron, Győrben és Csornán kezdik hamarosan telepíteni.

A hónap startup vállalkozása a 2014-ben alapított Stringbike Kft. lett. A cég saját szabadalma teljes mértékben magyar innováció, egy kerékpár-hajtási rendszer, amely a hagyományos bicikliláncot egy erős kötéllel váltja ki. A hajtásrendszer hangtalan suhanási élményt biztosít, emellett mindig tiszta, nem kell olajozni, és érezhetően könnyebb hegymenetet tesz lehetővé, mint a hagyományos kerékpárok. 

Stringbike (fotó: magyarepitok.hu)

A Stringbike elődje, a 2010-ben alapított Stringdrive Technologies Kft. Az elmúlt években a két céget több magánbefektető és a Portfolio pénzügyi befektető támogatta összesen 315 millió forinttal a világszabadalom fejlesztésében. Tavaly januárban 100 millió forint értékben újabb külső befektetői tőkét vontak be, magánbefektetők (V3 partners) és a Széchenyi Tőke Alap 80 millió forintos támogatásával. Szebényi Tamás, a vállalat ügyvezetője a díj átvételekor elmondta, hogy a követező feladat a piacra lépés, Stringbike értékesítése világszerte.

A díjakat a győztesek a Varga Mihálytól vehették át. A nemzetgazdasági miniszter beszédében bejelentette, iparstratégiát dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy növelje az ipari termelés arányát a GDP-n belül, a stratégia, amelynek kereteit múlt pénteken fogadta el a kabinet, a vállalati beruházások növekedését is segítheti. A stratégia szerint 5-7 olyan területet kell kijelölni, amely hozzájárul ahhoz, hogy az ipari termelés aránya a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva a jelenlegi 23-ról 30 százalékra növekedjen. „A magyar kormány a következő években a zöldgazdaságban, a járműgyártásban, a feldolgozóiparban és a gyógyszergyártásban is támogatásokkal, ösztönzőkkel segíti a szektor teljesítményének növelését” - mondta.

A diákoknak a vállalatoknál fizetett gyakorlati munkát biztosító duális szakképzésről elmondta: a kormány teljesen ki szeretné terjeszteni a rendszert a felsőoktatásban és a középfokú oktatásban. Hozzátette: az előkészítő fázisban az általános iskolákban már iránymutatást, segítséget kaphatnak majd a fiatalok, hogy milyen irányba lehet továbbmenni, ha egy "tisztességes szakmát" szeretnének kapni.

A miniszter azt is elmondta, ha az év további része is kedvezően alakul, az államháztartási deficit akár a hiánycél, a GDP-arányos 2 százalék alatt is lehet. Hozzátette, a kormány elmúlt években hozott döntéseinek köszönhetően a gazdaság jó teljesítménye és az ebből származó növekvő adóbevételek tették lehetővé, hogy januárban az államkassza 92,2 milliárd forintos többlettel zárhasson.

(mti)