Tavaly a cégek átlagosan számláik  70 százalékát fizették ki időben – derül ki a Bisnode nevű nemzetközi cégminősítő felméréséből. 2013-ban még csak a követelések 62 százalékát, 2014-ben már 66 százalékát fizették ki maximum egy nap késéssel a cégek. A számlafizetéseket jellemző másik mutató a fizetési késedelem nem tudott javulni 2014-ről 2015-re, bár a 2013-as értéknél továbbra is jóval alacsonyabb. 2015-ben a fizetési kötelezettségeiket késve teljesítő cégek átlagosan 16,2 nap elmaradással fizették ki számláikat, miközben ez a szám 2014-ben 16 nap alatt volt, míg 2013-ban ez a mutató még megközelítette a 22 napot.

Ha iparágakra bontva nézzük a pénzhez jutási időt a késő cégek esetén, az építőipar javítani tudott, 2014-ben egy hitelező építőipari cégnek átlagosan 61 napig tartott, amíg a pénzéhez jutott, 2015-ben 54 napig. A leghosszabb, legalább 60 napos pénzhez jutási időre az ingatlanügyletek, a papíripar és a fafeldolgozó iparban kell számítani, ezekben az ágazatokban viszont kivétel nélkül romló tendencia tapasztalható 2014-ről 2015-re. A legtöbbet késő szektorok listáját az ingatlanügyletekkel foglalkozó terület vezeti igen magas, 41 napos átlagos fizetési késedelemmel, ezt követi a bányászat (36 nap) illetve az építőipar és a fémfeldolgozó ipar 28-28 nappal.

A Bisnode nemrég a felszámolásokról is közzétett egy elemzést, eszerint ezek száma 2015-ben közel felére csökkent 2014-es évhez képest. Ennek következtében a magyar vállalkozások bedőlési aránya is jelentősen mérséklődött. A kiemelkedően kockázatos iparágak listáján a korábban hosszú ideig legkockázatosabbnak ítélt építőipart a szálláshely-szolgáltatás után az élelmiszergyártás is megelőzte.

A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési-eljárások száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, egészen a tavalyi évig. 2014-ben még több mint 42 ezer ilyen eljárást kezdeményeztek, azonban 2015-ben alig haladta meg számuk a 31 ezret. Ráadásul a Bisnode egész évben havonta is csökkenő trendet tapasztalt a kényszertörlési eljárások számában.

Kényszertörlést többek közt abban az esetben indítanak, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit.

A Bisnode által kimutatott tendenciához szorosan kapcsolódik az Opten eredménye, a céginformációs szolgáltató a 2016-os év első hónapjában vizsgálta a vállalkozások megszűnését. Eszerint januárban 3596 vállalkozás szűnt meg Magyarországon, ami hosszú évek után először jelent kevesebb megszűnést, mint egy évvel korábban. Az adat a tavaly januárinál 15 százalékkal kevesebb.

Pertics Richárd, az Opten üzletág-igazgatója szerint várható volt, hogy a csökkenés előbb-utóbb bekövetkezik, hiszen drasztikusan visszaesett a kényszertörlések száma. 2014 első felében több mint 26 ezer kényszertörlési eljárást indított a cégbíróság, számuk a második félévben már csak 13 400 volt, miközben az ugyancsak megszűnéssel fenyegető felszámolások száma is csökkent.
 
Szerinte az alaptrendek mindenképpen abba az irányba mutatnak, hogy 2016-ban jóval kevesebb vállalkozást törölnek majd, mint a rekordévnek számító 2015-ben, amikor több mint 50 ezer társaság jutott erre a sorsra.

Az elmúlt években végrehajtott kényszertörlési hullámról így nyilatkozott: „Nehéz jobban érzékeltetni a cégvilág megtisztításának adatait, mint azzal, hogy 2013 közepén még 610 ezer társaság működött Magyarországon, számuk azonban tavaly év végére 560 ezerre csökkent, jóllehet 73 ezer új is alakult.”

Az igazgató szerint az eredményhez a kft-k törzstőkéjének 3 millió forintra emelése mellett a tulajdonosok és az vezetők felelősségi körének szigorítása is nagyban hozzájárult. Ezzel a jogalkotás elvette a vállalkozók kedvét attól, hogy egyik cégüket adósságokba hajszolják, és rögvest másikat indítsanak. „A működő gazdasági társaságok száma nem csökkenhetett volna, ha a kormányzat nem növeli a cégvezetők és tulajdonosok felelősségét, nem terjeszti ki a cégvezetéstől való eltiltás gyakorlatát, és nem szigorítja a vállalkozások indításának feltételeit. Ennek eredménye, hogy amíg 2011-ben egyetlen év alatt több mint 50 ezer új társaságot jegyeztek be, az elmúlt két és fél évben összesen másfélszer annyit.”

(opten.hu, bisnode.hu)